Sonata Vijunaite, a Cornexi-Alcoa-HSB Holding litván beállósa nemcsak a nyilvános edzésen, hanem a keddi szurkolói találkozón is formában volt, és nagy sikert aratott a jelenlévők körében. Mesélt többek között az Európa-bajnoki selejtezőkről és a Székesfehérváron eddig eltöltött egy esztendő tapasztalatairól…
„Elég rövid volt a szabadságom, mert két Európa-bajnoki selejtezőn szerepeltem a litván válogatottban Lengyelország ellen. Az első mérkőzésünkről nem lehet mást mondani, minthogy pocsék volt (Soni németül mesélt, és itt durvább szót használt – de azt nem írhatjuk le…:-)). Hazai pályán szenvedtünk tízgólos vereséget. A meccsről mindent elárul, hogy engem jobbszélsőként és hármas védőként játszattak, és még így is én voltam a csapat legjobbja. A visszavágó szünetében is nagy különbséggel vezettek a lengyelek, és mi csak bambán néztünk magunk elé az öltözőben. Majd visszamentünk a pályára, elkezdtünk jól játszani, és legalább a meccset megnyertük.” – mondta Sonata, és derült a hallgatóság.
Arra a kérdésre, hogy miként érzik magukat Magyarországon, Sladjana Djeric és Petra Válova azt felelte, hogy bár csak két napja vannak itt, nagyon jók a benyomásaik, az emberek barátságosak, de a nyelvvel problémáik vannak. Ekkor a már egyéves fehérvári múlttal rendelkező Soni következett:
„A magyar nyelvvel nekem is vannak nehézségeim, de igyekszem fejlődni.” – próbált önkritikus lenni a különben az anyanyelvén kívül angolul, németül és oroszul is folyékonyan beszélő beállós, azonban nem volt igazán meggyőző, és ezen a mondatán nemcsak ő maga, hanem Fanni, Lena és Pumi is jót nevetett.
Azt már viszont komolyan tette hozzá, hogy nagyon szeret a Cornexiben játszani. „Korábban a világ egyik legjobb csapatának voltam a tagja, de közel sem éreztem magam ilyen jól. Csupa kedves ember vesz körül Fehérváron, és a csapattársaim mindenben segítenek. Mindez nagyon sokat jelent a számomra.”
Fotó: v-man.borda.ca
cornexikezilabda.hu |