Hét év távollét után tért vissza a Fehérvár KC-hoz Tápai Szabina. Az irányítóként és átlövőként is rendkívül hasznos kézilabdázó két éves szerződést kötött klubunkkal.

A kishunhalasi születésű sportoló 16 évesen igazolt a koronázó városba, ahol hat idényt húzott le, mérkőzésenként ötgólos átlagot produkált. Élete meccsét 2005 májusában, a Fradi elleni EHF-kupa elődöntő visszavágóján játszotta a Népligetben, tíz gólt szerzett, elévülhetetlen érdemei voltak a fináléba kerülésben. A döntőben, a Győri ETO elleni hazai derbin is megtette a magáét, nyolcszor volt eredményes. Nem is volt meglepő, hogy nagy taps fogadta a múlt pénteki gálán, amelyen a tíz évvel ezelőtti együttes lépett pályára a mostaniak ellen.

„Remek hangulatú összejövetelt szerveztek a klub elöljárói, jó volt találkozni a korábbi társakkal“ – közölte Tápai Szabina.

A közelmúltban, ünnepélyes keretek között írtad alá új szerződésedet. A vezetők nem titkolják, komoly szerepet szánnak neked az újjáépülő csapatban.

„Októberben kezdtem újra a kézilabdát, amikor a kisfiam elmúlt egy éves. Fontosnak tartottam, hogy legalább ennyi időt kizárólag vele töltsek, szerettem volna mindent megadni neki, amit előzőleg elterveztem. Az ősszel hívott a Vasas, miután a családdal ott lakunk a közelben, egészen pontosan a másik utcában, ezért igent mondtam az ajánlatra. Esténként zajlottak az edzések, könnyedén megoldottuk, miként vigyázzunk Bencére. A férjem mindenben segített. Kellett egy kis idő, amíg fizikálisan utolértem magam, a játékommal nem volt gond. A 3. helyen végeztünk a második vonalban.“

Kaptál újabb ajánlatot az angyalföldiektől?

„Igen, szerették volna, ha náluk folytatom. Azonban a férjemmel abban maradtunk, ha kapok ajánlatot az első osztályból, olyat, ami számomra is megfelelő, elgondolkodom. Januárban kezdtük a megbeszéléseket a fehérváriakkal, Siti Bea hívott először, a folytatásban Balássi Imre klubelnök és Bakó Botond vezetőedző is végig jelezte, hogy számítanak rám. Nem is kellett sokat gondolkodnom, tulajdonképpen hazajöttem az FKC-hoz. A játékoskeret ugyan kicserélődött, de az irodaházban nem történt változás. Ráadásul a szakmai stábban dolgozik két, egykori játékostársam, Siti Bea és Sugár Tímea. A Vasasnál megértették a döntésemet, azt mondták, ha úgy gondolom, hozzájuk bármikor visszatérhetek. Természetesen nem ez a cél, hanem szeretnék minél jobban szerepelni, újabb trófeákat nyerni a fehérváriakkal. Én egy évet szerettem volna aláírni, azonban a klubnál ragaszkodtak a két esztendőhöz. Tudom, mire számíthatok, ha annak idején problémám volt, mindig meghallgattak, az elnök irodája nyitva volt előttem. Biztosra veszem, ez nem lesz másként ezentúl sem. A Vasasnál is családias a légkör, a férjem, Kucsera Gábor világ- és Európa-bajnok kajakos is a piros-kékek sportolója, Fábiánné Rozsnyói Katalin csoportjával tréningezik. A párom fél évet edzőtáborokban, illetve versenyeken tölt, azt az időszakot kell jól megszerveznünk, amíg én Fehérváron tréningezem, legyen, aki vigyáz Bencére. A nyáron hozom majd magammal, szeptembertől amúgy is bölcsödés lesz a fővárosban, az ősszel betölti második életévét.“

2008-ban, Fehérvárról Dániába igazoltál, a Randershez, majd egy évet lehúztál a franciáknál. Hazatértél, négy szezont Vácon töltöttél, legutóbb pedig a Vasasban pattogtattál. Hatalmas a különbség az első és második vonal között?

„Igen, a honi másodosztály bajnoka biztosan kiesne az NBI-ből. Ha egy újonc nem erősít, azonnal zuhan is vissza. Nekünk ilyen gondjaink nem lehetnek, mi több, az FKC-val ott leszünk a közvetlen élmezőnyben. A célunk az 1-4. hely valamelyike.“

Horog László
Fotó: Horváth Gyula