A hétvégi 53. Erwin-Benke-Turnier elnevezésű felkészülési tornán a Fehérép Alcoa FKC hálóőrének, Petróczi Viktóriának ítélték a legjobb kapusnak járó különdíjat.  A nyáron szerződtetett játékost éppen akkor értük el telefonon, mikor a kedd délutáni edzés után Székesfehérvárról tartott hazafelé a karácsonyi szünetre...

Gratulálok a torna legjobb kapusa címhez!

„Köszönöm szépen!”

Milyen játékerőt, játékstílust képviseltek a berlini tornán ellenetek pályára lépő csapatok?

„Küzdeni tudásban kiemelkedően jó ellenfelek voltak. A tipikus német mentalitást képviselték, akik a meccs első pillanatától az utolsóig hajtanak. Az ilyen stílusú csapatok ellen nem könnyű játszani. Az első három meccsünkön felvettük a kesztyűt, sajnos ez a negyediken nem tökéletesen sikerült.”

Mi hiányzott az utolsó, döntő mérkőzésen a sikerhez?

„Szerintem kissé megilletődtünk a német csapat agresszív, nyitott védekezésétől, valamint nem mozogtunk eleget labda nélkül, így nagyon megszenvedtünk minden egyes gólunkért. Tovább rontotta esélyeinket, hogy a visszarendeződésnél is problémáink adódtak. A második félidőre sikerült orvosolni mind a védekezés, mind a támadásbéli hiányosságainkat; úgy vélem, ekkor már jól játszottunk. Mivel sajnos a szünetre négygólos hátránnyal vonultunk, és a fordulást követően ebből csak két gólt tudtunk ledolgozni, a vereséget nem tudtuk elkerülni. Összességében, úgy hiszem, a második hely miatt sem kell szégyenkeznünk.”

A saját játékoddal elégedett voltál?

„Én magam vagyok a legnagyobb kritikusom, sosem vagyok megelégedve a teljesítményemmel. Mindig van miben javulni, amíg kapok gólt, addig mindig lesz hiba is, amin javítani lehet! Úgy vélem, a jelenlegi formám körülbelül 60%-os, január elejéig még van pár nap, hogy egyre feljebb tornázzuk edzőmmel ezt az értéket.”

A tizenhárom órás utazás mennyire volt megterhelő számodra?

„Szerencsére tudtam egy jót aludni az odavezető úton, így túlságosan nagy hátrányát nem éreztem, nem volt különösen fárasztó számomra. Nem mondhatom, hogy kifejezetten odalennék a hosszú utazásokért, de ez is a munkám velejárója, megtanultam már alkalmazkodni ehhez az évek során.”

Hogyan töltöd a karácsonyi szabadnapokat?

„Mindent sikerült időben elintéznem, amit szerettem volna. A családom Győrben már nagyon nagy szeretettel vár, és én is alig várom, hogy újra együtt lehessünk. Nagy szívfájdalmunkra idén a bátyám nem lehet velünk, ugyanis épp külföldön tartózkodik munkája miatt, és most nem tud hazajönni, de lélekben biztos velünk lesz Ő is.”

fkc.hu
Fotó: V-Man