Rutinos brazil válogatott átlövővel erősödött az Alcoa FKC NBI-es női kézilabda-csapata: a győri Eduarda Amorim nővére, Ana Amorim egyéves szerződést írt alá – írja a Fejér Megyei Hírlap annak apropóján, hogy Ana csütörtök óta már a csapattal készül a bajnoki szezonra.

Az Amorim név nagyon jól cseng a női kézilabdázás világában, elég, ha csak a magyar bajnok Győri ETO csapatára gondolunk, ahol a brazil válogatott Eduarda ontja a gólokat. Ám a Rába-parti játékos immár nincs egyedül hazánkban, hiszen a nővére, Ana Carolina Amorim Taleska – aki korábban hosszú ideig a Kometal Skopje játékosa volt – a következő szezonban az Alcoa FKC csapatát erősíti. A szintén brazil válogatott átlövő csütörtökön hajnalban érkezett meg Fehérvárra, de a délutáni edzésen már ott volt.

Milyen reményekkel érkezett az Alcoa FKC-hoz?

„Tavaly is egy nagyon fiatal csapathoz kerültem Törökországban, most is hasonló a helyzet, hiszen a lányokkal már megismerkedtem. Nagyon remélem, hogy az Alcoa az új szezonban ismét a legjobbak között szerepel majd, s ennek érdekében én is mindent megteszek majd a pályán“

Egy éve a sokszoros BL-résztvevő Skopjétől szerződött Törökországba. Ez kényszerlépés volt?

„Nagyon érdekes ajánlatot kaptam onnan. Volt lehetőségem, hogy Franciaországba szerződjek, a török lehetőség ehhez, valamint a Kometáléhoz képest nem is volt olyan extra. Miután Skopjéban anyagi problémák voltak, lényegében ingyen igazolhatóvá váltam a törökök számára. Így utólag nem is gondolom, hogy számomra visszalépés lett volna. Mindenki azt hiszi, hogy a török bajnokság nagyon gyenge, pedig nem az. Erős, a csapattal jó eredményt értünk el.“

Mielőtt aláírt volna Fehérvárra, érdeklődött az FKC-ról Eduardától?

„Igen, de ő akkor a saját dolgaira koncentrált, így túl sok dolgot nem tudott elmondani nekem. Azt persze igen, hogy ismeri a csapatot, amiről jó véleménye volt.“

Meséljen Magáról! Mikor kezdett el kézilabdázni, milyen sikerei vannak?

„Tízéves koromban kezdtem, majd tizenhárom évesen lettem igazolt versenyző, aztán tizenöt évesen már bekerültem a korosztályos válogatottba. De mindig az eggyel idősebb válogatottakban játszottam, így serdülőként már az ifjúsági csapatnak voltam a tagja. Így jártam végig a szamárlétrát a különböző válogatottakban. 2001-ben mutatkoztam be Brazília felnőtt nemzeti csapatában, aztán zsinórban szerepeltem a különböző világversenyeken, világbajnokságokon, majd a Kometál Skopjéhoz igazoltam, amely csapattal a többi között a Bajnokok Ligája második helyén végeztünk. Közben a válogatottal játszottam az athéni olimpián is. Pont azt követően kezdődtek el a Kometal anyagi gondjai, ezek az eredményekben is tükröződtek, végül a klub meg is szűnt.“

Régóta él Európában, megszokta már?

„Igen, már nagyon megszerettem a kontinenst, nyolcadik éve élek itt.“

Mit tud hazánkról, a magyar női kézilabdáról?

„Őszintén szólva, magáról az országról nagyon keveset tudok. Persze, általános információim azért voltak, amit egy embernek azért tudnia kell. Kézilabda? Amikor még 2005-ban a Bajnokok Ligájában a Kometál ellenfele a Győr volt, majd később is találkoztunk, akkor és később is már nagyon jól tudtam, hogy az egy nagyon jó, minőségi csapat a női kézilabdában, de ez a magyar válogatottra is érvényes.“

Egy idegenlégiós játékostól mindenütt nagyon sokat várnak, így öntől is a fehérvári csapatban.

„Ez számomra már egy megszokott dolog, nem jelent újdonságot. Amit a nézők, a klubvezetők és a klub támogatói elvárnak, azt én megpróbálom megvalósítani, megadni nekik. Azt persze most még nem ígérhetem, hogy mérkőzésenként legalább tíz góllal segítem a csapatot, de szeretnék a hasznára lenni.“

Fejér Megyei Hírlap
Fotó: fmh.hu