Nem kis részben a hajrában bemutatott saját bravúrjainak is köszönheti Szikora Melinda, hogy győzelemmel ünnepelhette az Alcoa FKC színeiben lejátszott századik mérkőzését. Pályafutásának e mérföldköve kapcsán nemcsak a DVSC-Fórum elleni bajnokiról kérdeztük a fehérváriak kapusát, hanem segítségével visszatekintettünk az idáig megtett útra is…

A DVSC ellen játszottál a századik bajnoki meccsen az FKC színeiben. Éreztél emiatt különleges feszültséget Magadon?

„Minden egyes meccs nagyon fontos, mert a rájátszás összes meccsét meg szeretnénk nyerni, és ez önmagában is nagy motivációt ad. Amikor megtudtam, hogy ez lesz a 100. bajnokim, akkor még inkább szerettem volna jó teljesítménnyel megünnepelni ezt. Jól indult a mérkőzés, aztán viszont volt egy-két olyan hibám, ami miatt lecserélt [Konkoly] Csabi. A második félidőben ismét pályára kerültem a mérkőzés menete miatt, és szerencsére sikerült fontos védéseket bemutatnom. Simának indult, de végül szoros meccset játszottunk, ami nem csak a Debrecen feljavulásának, hanem a mi dekoncentráltságunknak is köszönhető volt. Nem voltunk eléggé kiegyensúlyozottak, hullámzó volt a játékunk, a győzelmet viszont szerencsére sikerült megszereznünk.“

A Debrecen elleni két meccsen kilenc büntetőt hárítottál! Mi van emögött a nem mindennapi teljesítmény mögött?

„Az alapszakasz meccs, ahol nyolcból hatot kivédtem, az tényleg nagyon jó volt. A mostani 3/9, azt gondolom, elvárható egy jó kapustól! A második félidőben kifogott hetesek nagyon jól jöttek, plusz erőt adtak a csapatnak a végjátékra.“

Kicsit tekintsünk vissza erre az elmúlt száz meccsre!

„Nagyon jó emlékekkel tudok visszagondolni! Nagyon szeretem mind a csapatot, mind a várost, szeretek itt lenni. Az elején nehéz volt elindulnom, bejátszanom magam a csapatba, de ez mindenhol így van, mindenhol meg kell mászni azt a bizonyos ranglétrát. Az első évem mondhatni túlélésről szólt; korábban sosem volt kapusedzőm, valamint nem voltam felkészülve akkora fizikai munkára, amit itt végeztek éveken keresztül [Trimmel] Brigiék – nekem ez „halál” volt. Örültem, ha pályára kerültem. A második év már valamivel könnyebb volt, de még az sem volt egy leányálom. Ott is folyamatosan kaptam játéklehetőséget, Só [Sótonyi László] részéről meg volt felém a bizalom. A harmadik évemben [Mihály] Attilánál sikerült alapemberré válnom a klubban, meccsről-meccsre számítottak rám. Az idei év nem indult jól, de mióta Csabi az edző, teljes bizalom van felém, és meccsek óta jól megy a védés. Nagyon jó összhangban vagyunk Csabival, nagyon jól tudunk együtt dolgozni, bízik bennem, és sokat segít a kapusoknak is. Most mondhatom, minden „tízpontos”!“

Van-e olyan kedvenc bajnoki meccsed, amire különösen örömmel gondolsz vissza?

„Szerencsére sok jó emlékem van. Talán kettőt emelnék ki: 2010. februárjában nagy meglepetésre legyőztük a Ferencvárost, valamint egy hónappal később a bajnok Győr ellen is jól védtem, kifogtam életem első Görbicz-hetesét, valamint Vérten Orsi képtelen volt gólt lőni aznap nekem. A Fradi elleni bravúr azért lesz örökké emlékezetes, mert nagyon ritka, amikor az egész csapat egyszerre nyújt extrát – tudtuk, hogy csak így lehet esélyünk legyőzni a Fradit, és azt meg is csináltuk. A meccs végén szabaddobással jött a Fradi, úgy izgultam, hogy nehogy hibázzak! Mondogattam magamba, ha kapura jön, bárhogyan is, de hárítanom kell, nem lehet gól, ha fejjel kell kifejelnem, akkor azt is meg kell tudnom csinálni... Hála Istennek végül nem is jött a labda kapura, ügyesen összeállt a sánc, Azari Fruzsi – aki nagy örömömre rövidesen ismét csapattársam lesz! – szerintem életében nem ugrott még akkorát, és lesáncolta előttem.“

Mik a terveid a következő száz meccsre?

„A következő száz meccstől azt várom, hogy minél több meccsen tudjak segíteni a csapatnak, kiemelkedő teljesítményeket mutatva. Van még sok minden, amiben fejlődnöm kell, Susuval [Sugár Tímea kapusedzővel] megvannak a terveink, minden egyes meccs után kielemezzük a hibákat, ha ezeket sikerül kijavítanom, akkor előrébb léphetek. Csapatszinten is szeretnék minél eredményesebb lenni, jövő idényben már az alapszakaszban is jobb szereplést várok, de még most a rájátszásban is sokat léphetünk előre. A cél az ötödik hely!“

fkc.hu
Fotó: Fehér Viktor (http://v-man.hu)