A Virággal készített interjú befejező része.

                                        ABC-játék

Az ABC-játék arról szól, hogy az ABC betűivel mondok szavakat, és bármit mondhatsz rájuk, ami először eszedbe jut róluk – egy szó, egy mondat, egy történet…
Hú, ez nagyon izgi… :)

Áldozat
Áldozat? Most gondolkodnom kell, hogy milyen okosat mondjak... :) Térjünk vissza erre később.
Betegség
Nem tudom mit mondjak a betegségre…
Nem volt például mandulaműtéted?
Nem, nem volt. Jó, mondok egy műtétet akkor. Volt egy vakbélműtétem. Mikor is? Tizenegy-két évesen azt hiszem. Annak még most is hordom a     nyomát. De szerencsére más betegségem nem volt.
Csalódás
Ezek ilyen nagyon komoly szavak…! :) Csalódás… Eddig szerencsére nem nagyon kellett csalódnom semmiben. Pasiban csalódtam kiskoromban. Első szerelem… :) De komolyabb csalódás még nem ért.
Pasiideál?
A barátom. De nincsenek ideáljaim. Most éppen a barátom… :)
Doktor
Doktor? :) Köszi ezt az ABC-játékot… :) Doktor? Kiskoromban doktor akartam lenni. Orvos.
Milyen?
Mindig agysebész, meg szívsebész szerettem volna lenni. De most már nem… Nagyon nem. :) Rájöttem, hogy óriási felelősséggel dolgoznak.
Pedig milyen jól hangzana, hogy Dr. Vaszari Virág…
:) Igen, igen, nagyon jól hangzana, de most már valahogy nem...
Egér
Nagyon félek az egerektől… :)
Fantázia
… Szeretek fantáziálni mindenféléről… :) Bár inkább álmodozni.
Gyémánt
:) Szeretnék egy gyémántgyűrűt… :) Majd egyszer. Valakitől… :)
Háború
Inkább békét szeretnék.
Izgalom
Nagyon izgulós típus vagyok. Meccsek előtt állandóan, de ez lehet, hogy nem látszik. Egyébként nem csak meccsek előtt: vizsgák előtt, érettségin… Hú, érettségikor például az osztályfőnököm azt hitte, hogy rosszul leszek, mert a szóbelire hullafehéren mentem be. Nagyon sajnálom, hogy van ez a tulajdonságom, de hál’ Istennek még semmiben nem hátráltatott. Persze azért könnyebb lenne, ha nem lenne.
Mi volt a választott érettségi tárgyad?
Számítástechnika… :) De ott annyira szerencsétlenül jártam… A suliban végig jól ment a számtech. Bementem órákra, minden jól sikerült, de egyetlenegy téma volt, amiből hármast kaptam év közben is, és az az adatbázis kezelés, az Access volt. Természetesen sikerült belehúznom, de valahogy összehoztak nekem egy hármast. Pedig mindent vágtam, de ebből annyira béna vagyok… :) A vizsgaelnök azért megjegyezte, hogy „Hm… látszik, hogy sportoló, és nincs nagyon ideje a számítógép közelében lenni. De semmi gond, adunk egy hármast.”
Meccsek előtt mennyivel szoktál már izgulni?
Már a meccs napján végig… :) Aztán játék közben már nem. Ha elkezdünk melegíteni, akkor már nem, mert akkor már nem arra figyelek. De amíg jár az agyam a meccsen, addig nagyon.
Akkor az, hogy keveset mosolyogsz a pályán, az betudható ennek?
Igen, lehet. Emlékszem, volt olyan is például, hogy ifi meccs volt, és előtte melegítettünk. Lejöttek a haverjaim, és mondták, hogy integessek majd nekik. A végén meg megkérdezték, hogy miért nem integettem vissza. Ilyenkor egyszerűen annyira kikapcsolok, hogy egyáltalán nem foglalkozom azzal, hogy mi van körülöttem.
Igen, az már látszik, hogy például pacsizás közben, vagy meccs után már semmi baj nincs…
Igen, akkor már nincs… :) Általában mosolygós típus vagyok... :)
Jóslás
Még sose voltam jósnőnél, de nem is tudom igazából, hogy hiszek-e benne… Nem, nem nagyon hiszek benne. Bár ki tudja, lehet, ha valami jót mondana… :) De babona az van. Általában mindig mindent ugyanúgy csinálok, mint ahogy szoktam. Ráadásul ha esetleg valami bejött egy meccs előtt, amit akkor épp másképp csináltam, akkor azt folytatom… :) Például mindig ugyanabban a zokniban játszom. De mondjuk arra is szoktunk figyelni, hogy megvan a gyúrási sorrend meccs előtt: Susu az első, BB, Edó, én… Utánam nem tudom, hogy hogy van… :) De az is megvan például, hogy az Edina bejön az öltözőbe - a meccs előtt van még egy utolsó biztató rész -, összeállunk, kiabálunk. Aztán kifutunk, és ott is megvan a sorrend, meg a párok is állandóak a bemelegítésnél. Az is megvan például, hogy melyik az én labdám, és melyik oldalon állok. Ilyenekre mi odafigyelünk… :) Például most a Magyar Kupa meccsen a Szabinával voltam - mert akkor a Cseri sajnos sérült volt, a Szabinak meg a Kicsi volt régen a párja, így ő is egyedül maradt -, felálltunk, és mondja a Szabi, hogy ez így nem jó, cseréljünk helyet. Cseréltünk, erre mondom én „ez így nem jó, nem így szoktunk lenni”, és végül visszacseréltük. Ez volt a Vasas meccsen, és ugye nyertünk… :) A Győr előtt mondom „gyere csak, cseréljünk helyet”… :) Oda-vissza ugyanúgy megjátszottuk, de ez sajnos nem jött be…
Kívánság
Kívánság? :) … Nem jó ez a játék… :) Kívánság… Ha lenne három kívánságom, akkor az egyik biztos az lenne, hogy a sportolói pályafutásom minél szebb és jobb legyen, úgy, ahogy én azt elterveztem.
És a másik kettő?
A másik kettő? Boldog család, egészséges élet, egészség...
Lepke
….
Nem ez volt véletlenül az ovis jeled?
Nem, a gomba volt. Az nincs? Lepke… Szeretem a lepkéket. Szépek… de így igazándiból nagyon másra nem tudok gondolni… :)
Mogyoró
Kedvencem a mogyorós csoki. Nem ám… :) De nagyon szeretem… Tényleg! Imádom, bár csak azokat, amikben azok a nagy mogyorók vannak.
Nagymama
Szerencsére még mindkét nagymamám él; az egyik velünk egy házban lakik Kocsolán, csak külön szinten. A másik nagymamám pedig a mellettünk lévő faluban. Ahhoz nagyon sok szép emlék kötődik, mert nagyon-nagyon sokat jártam oda. Főleg nyári szünetekben voltam sokat ott.
Óvoda
Az ovi…? :) Nálunk nem volt bölcsi, úgyhogy én már kétévesen oviba kerültem. Anya mindig mondta, hogy állandóan sírtam, meg hisztiztem, amikor elvitt, de utána megnyugodtam és aztán már elvoltam. De nagyon nehezen szakadtam el tőle. Igazából én erre nem emlékszem, de szerintem nagyon szerettem oviba járni. Egyedül az alvós részt nem szerettem. Most meg olyan jó lenne, ha benne lenne a programomban a délutáni alvás. :)
Önbizalom
Nem vagyok mindig biztos magamban… Nem tudom, hogy ez kívülről látszik-e vagy sem.
Függ ez valamitől, hogy mikor mennyire vagy biztos magadban?
Nem is tudom. Talán attól függ, hogy mennyire hitetik el velem; hogy mások mit mondanak. Valószínűleg velem el kell hitetni, hogy igenis ezt te meg tudod csinálni. Aztán ha már láttam, hogy tényleg meg tudom csinálni, akkor nincs gond. Vannak olyan meccsek - most nem tudok példát mondani -, amikor előtte azon gondolkodok, hogy most minek izgulok, hiszen én ezt meg tudom csinálni…
Mennyire van egy húszéves lánynak kiforrott világszemlélete?
Szerintem még nagyon nincs, de a sport azért sok mindenre megtanítja az embert. Azt például mindig mondja az Edina is, hogy alázat nélkül nem lehet. De ez most csak egy dolog… Nagyon sok mindent ad az élethez is, meg eleve egy élmény.
Politika
Most pont itt vannak a választások… :) Engem nem érdekel a politika. Nem nagyon foglalkoztat. Elmentem múltkor választani, de most vasárnap valószínűleg már nem tudok.
Riport
Előző félévben nekem csak egy riportelemzést kellett csinálnom házi dolgozatként. Úgy történt, hogy húztam halasztottam, az utolsó pillanatra hagytam, de általában ezeket így szoktam… :) Nagy hibám. Volt olyan, hogy inkább éjszaka, hajnali négyig írtam, de nem kezdtem el egy vagy két nappal előtte, hanem csak utolsó nap. Ez most is így volt… :) Vagy rádió, vagy TV riport volt a téma. Már össze-vissza gondolkodtam, hogy mit vegyek fel, hogy csináljam meg... Anyukámmal már riportokat is töltöttünk le az internetről, de aztán végül nem igazán találtam jókat. No és akkor kerestem egy riportkönyvevét…:) Így tulajdonképpen egy könyvből írtam meg a házi dolgozatomat. Elolvastam egy riportot, ami egy hegymászóról szólt, és valahogy azt próbáltam megfilmesíteni…
A kommunikáció szakosok kivágják magukat gyorsan…
:) Igen, de tényleg. Ilyeneket írtam benne, hogy a hegyekben vagyunk, és most a kamerával ráközelítenek valakire, ami milyen jó… A végén is a hegyekből távolodunk, ami keretet ad az egész riportnak… :) Tehát szerintem nagyon jól sikerült.
Az anyukákat be lehet fogni ilyenre…
Ezt már egyedül készítettem, ő csak a keresésben segített… :) Igazából szerintem velem az a gond, hogy nehezen kezdek el sok mindent. Főleg ezeket a házi dolgozatokat… Ötlethiányom van. Ezért kértem őt meg, de utána már én írtam… :)
Számítógép
Szeretek számítógépezni. Az utóbbi időben nem nagyon szoktam, de tavaly kaptam egy számítógépet, hogy a sulit megkönnyítse - mert elég sok minden kell számítógéppel csinálni -, de amikor megkaptam, akkor állandóan előtte ültem. Az a baj, hogy internetem nincs, de a tesómtól kaptam játékokat, és akkor játszottam én mindfélét… :) Pont a múlt héten kezdtem el megint játszani.
Milyen játékokat szeretsz?
Ó, még ilyen Armageddon… Kukacos. Kukacok lövöldözik egymást… :) Kiskoromban a stratégiai játékokat nem nagyon szerettem, de régen volt egy vidámpark készítő, ami nagyon jó volt. Kellett venned egy terültet, voltak játékok… Azt nagyon szerettem.
Volt Barbie-s korszakod?
Hú, én nagyon szerettem babázni... :) Nagyon babás voltam. Barátnőimmel otthon állandóan babáztunk. A szomszédban voltak kisgyerekek, akiktől kaptam régi babaruhákat, és ott öltöztettük, vetkőztettük őket... Nagyon imádtam babázni. Nem is tudom mikor hagytam abba…:)
Valld be, hogy néha a pihenőnapokon még most is játszotok!
:) Nem, babázni már nem szoktunk…:) De régen nagyon szerettem. Kicsiékkel szoktunk társasozni, általában Activity-zni. Sőt – bár ez régen is így volt, de - mostanában már én is kártyázom. Ha elmegyünk valahova több napra, akkor mindig kártyázunk a csajokkal. Van egy Solo nevezetű játék, ami nagyon jó. Van egy másik is, de annak most nem fog eszembe jutni a neve. De Solozni azt szeretek.
Láttam, a Pannával is jól el tudsz játszani...
Jaj, annyira imádom, nagyon. Nagy barátnők vagyunk. Egyébként is szeretem a piciket, de ő egy tündérke. Csak már régen láttam. Mondtam a BB-nek, hogy most már hozzák el.
Edzésre le szokták hozni?
Amikor a Csabi el tud jönni, akkor igen. Vagy ha csak egy edzés van, akkor Anasz vigyáz rá. De sajnos csak ritkán van itt.
Technika
… Még sok van…? :) Technika… Régen szerettem például a technika órát. Nekem ez jut róla az eszembe. Vagy tudomány és technika…? :) De tényleg, szerettem babrálni. Most is szívesen készítek sajátkezű ajándékokat. Főleg szalvétatechnikával. Nem vagyok egy nagyon ügyes kezű, de ez tényleg nagyon egyszerű. Egy csomó ilyen képet készítettem otthon. A falamon is van, a konyhában is, meg anyukáméknál is. Lehet, hogy pont a Löwkével kezdtük el, bár lehet, hogy ő előbb csinálta, de szerintem az ő hatására kezdtem el én is. Amikor együtt laktunk, akkor nagyon belelendültünk… :) Egy kis macit is varrtam. Az mondjuk nem szalvétatechnika, de volt egy ilyen kézműves korszakom. :) De az a mackó tényleg nagyon aranyos.
Újság
A napilapokat annyira nem, inkább a Nemzeti Sportot szoktam olvasgatni, de ott is csak a kézilabdás rovat érdekel. Ezeket a havi női magazinokat olvasom még…:) Azok, amik a buszban a hosszú utakon előkerülnek.
Vonat
Sokat utazom vele - főleg Pestre, meg haza -, de félek a vonatoktól. Ahogy gyorsan elsuhantak előttem, amikor például álltam egy sorompónál, az nekem mindig olyan félelmetes volt. Nem tudom miért… Nem szeretek a vonatok között mászkálni se.
Zöldborsófőzelék
Szeretem nagyon. Tegnap is azt ebédeltünk a csajokkal. :)

Mondasz nekem egy nevet a következő interjúra, vagy mondjak én valakit, és te felteszel neki egy kérdést?
Hú, várjál… :) Szerintem választani fogok valakit, és szerintem Edót mondom. Hogy milyen kérdést tegyünk fel neki…? Nem tudom. De az ABC-játékot ne hagyd ki nála se…! :) Valami idióta szót még bele lehetne írni… :) De mi is legyen…Villanykapcsoló? :) A villanykapcsolót, azt ne hagyd ki! :)

Készítette: MM.


cornexikezilabda.hu