A Cornexi-Alcoa-HSB Holding a klub történetében először léphetett volna a bajnoki dobogóra, amennyiben sikerül legyőznie a Dunaferrt. A bravúr elmaradt; a Cornexi bár becsülettel küzdött, mégsem tudott felülkerekedni a végig magabiztosan vezető megyei riválisán, aki végül hazai pályán ünnepelhette a bronzérmét.

NB/I, rájátszás 6. forduló:
Dunaferr NK – Cornexi-Alcoa-HSB Holding 36-28 (20-13)
Dunaújváros, 1200 néző
Vezette: Horváth, Marton

Dunaferr: Ungureanu, Sirina és Hoffmann (kapusok); Mörtel 7, Lovász 6, Őri A. 5 (3), Vincze 5, Ferling 4, Laluska 3, Gáspár 2, Nagy 2, Borbás 1, Pigniczki 1, Balogh Ba. Vezetőedző: Kovács Péter

Cornexi: Djeric és Fekete (kapusok), Balogh B. 10 (4), Szrnka 6, Kenyeres 3, Vaszari 3, Vijunaite 2, Kordyuk 1, Lima 1, Pádár 1, Trishchuk 1, Őri E., Válova, Vezetőedző: Vura József

Hétméteresek: 3/6 (Ferling egyet, Őri kettőt hagyott ki); 4/7 (Balogh, Szrnka, Trishchuk hagyott ki egyet-egyet)
Kiállítások: 12 perc; 14 perc
Piros lap: Nagy

Az eredmény alakulása: 5. perc: 4-2, 10. perc: 7-6, 15. perc: 10-10, 20. perc: 14-11, 25. perc: 16-13; 35. perc: 22-16, 40. perc: 24-20, 45. perc: 28-22, 50. perc: 31-23, 55. perc: 34-25.

Vura József, a Cornexi vezetőedzője:

„Igazán otthon vesztettük el a bronzérmet – az idény legrosszabb játékával –, mert a Dunaferrt hazai pályán kellett volna megvernünk, mivel itt túl nagy falatnak bizonyult. Már azt is bravúrnak könyveltük el, amikor az alapszakaszban megvertük őket, most még jobban látszik, hogy miért. A lányok mindent megtettek, ezért nem hiszem, hogy bárkinek is bántani kellene őket. Jó mérkőzéseket játszottunk, a csapat együtt marad, a fejlődésünk szempontjából pedig nagyon hasznosak voltak a rájátszásbeli meccsek. Nagyon szeretném megköszönni a szurkolók támogatását, és sajnálom, hogy nem tudtuk most őket kiszolgálni.”

Kovács Péter, a Dunaferr vezetőedzője:

„Az elején nagyon jól harcolt és küzdött a Cornexi, igaz, hogy volt egy kis hullámvölgy a játékunkban, de szerencsére ezekből mindig ki tudtunk kászálódni, végig mindenki az utolsó porcikájáig rajta volt a találkozón. Az első félidő végére jelentős előnyre tettünk szert, és utána a győzelmünk már egy pillanatig sem volt veszélyben.”

Balogh Bea, a Cornexi csapatkapitánya:

„Az újból visszatérő hullámzásunkban látom az alapvető hibánkat. Ennek ellenére mindenképp pozitívan értékelendő ez a negyedik hely, mert ez nem egyenértékű a két évvel ezelőtti helyezéssel. A mostani rájátszásban ugyanis nem pofozógépek voltunk, nagyon komoly meccseket játszottunk, és tudtunk is nyerni. Úgy jöttünk ide, hogy meglesz ez a meccs, de a Dunaferr is mindent megtett, mi meg túl korán elengedtük őket. Onnantól mi már csak hajtani tudtuk az eredményt. Sajnos rengeteg kiállításunk is volt, úgy pedig nehéz feljönni, és szépíteni.”

Kenyeres Fanni, a Cornexi balszélsője:

„Ha úgy játszottunk volna, mint a Győr és a Fradi ellen otthon, teljesen kizárva azt, hogy idegenben játszunk, akkor nem lett volna okunk az aggodalomra. A védekezésünket illetően sajnos semmi nem valósult meg az elképzeléseinkből. Ennek köszönhető, hogy vereséget szenvedtünk. A huszonnyolc lőtt gól szép eredmény, azzal már lehet meccset nyerni, de a harminchat kapott góllal nagyon ritkán. Ez volt a mérkőzés rákfenéje.”

Szrnka Hortenzia, a Cornexi átlövője:

„Sajnos már megint nem megfelelően játszottunk a védekezésük ellen, és a kapusukat ismét sikerült naggyá tennünk, illetve ő védett jól. A védekezésünk abszolút nem működött, rossz volt a kapus-védelem kapcsolat. Egyértelműen itt ment el a meccs. Egy ideig próbáltunk feljönni rájuk, de érdemben nem sikerült megfordítani a mérkőzést. Úgy gondolom, az őszi szezon után senki sem gondolta volna, hogy egyáltalán ideáig eljutunk, így összességében, a csapat körülményeihez képest elég jól teljesítettünk.”

Presstige Média
Fotó: Bölcsföldi István Péter