Tobak Zoltán rallyversenyző betartotta ígéretét: mivel a magyar jégkorong-válogatott felkerült az „A” csoportba, rallyversenyen ültette autójába Palkovics Krisztiánt és Horváth Andrást, valamint rallykedvelő barátait: Sub Bass Monster rappert és Vaszari Virág kézilabdázót. Az A8 kategóriás Mitsubishi Lancer EVO VI gépkocsival száguldó pilóta örömmel mesélt a közös autózásról és magáról a versenyről.

Mivel hokisaink hetven év után újra a világelitbe jutottak, Tobak Zoltán a múlt hétvégi Prohot-Persped rallyversenyen váltotta be ígéretét, és megautóztatta a hírességeket.

„Úgy jött az ötlet, hogy Palkovics Krisztián nagyon jó barátom, és megígértem neki, hogy ha felkerülnek az „A” csoportba, akkor elviszem őt élesben versenyautóval, a szintén jégkorongozó Horváth Andrással együtt. Aztán gondoltam, meghívom még ugyancsak régi barátomat Sub Bass Monstert is, aki köztudottan kedveli az autóversenyzést. A fehérvári kézisek közül Vaszari Virágra esett a választásom. Tudomásom szerint Virág ült már versenyautóban, és kedveli a rallyt.  Maga a verseny egy gyorsasági szakaszon zajlott, amin hétszer mentem végig. Természetesen a meghívott vendégeimmel és a navigátorommal egyenként köröztünk, de most az eredményeimet nem vették figyelembe.

Virág bátran ült be hozzám – mert egy murvás teszten már ült rallyautóban, - de az első gyors kör után szóhoz sem jutott, annyira meglepődött, hogy mennyivel gyorsabb tempót mentünk. De nagyon bátor volt, és láthatóan élvezte is.

Palkovics Krisztián ült már mellettem többször is, de versenyen még nem, ő az autó tapadását élvezte a legjobban. Horváth Andris ráadásul kicsit hozzáértő, mert már volt gyorsulási versenyeken is. Tisztában volt az autó képességeivel, de csodálta és élvezte a kanyarsebességeket, féktávokat.

Sub Bass Monster köztudottan kedveli a rallyt, még számot is írt róla. Többször ült már mellettem, de most itiner is volt a kezében, úgy volt, majd navigál. Az első két kanyar után azonban elvesztette a fonalat, mert annyira nagy volt a kanyarsebesség, hogy nem tudott a navigációra figyelni.” – mesélte mosolyogva Tobak Zoltán.

Palkovics Krisztián így emlékezett a száguldásra:

„Óriási élmény volt ezzel az autóval száguldozni. De nem is csak ez, hanem maga a verseny hangulata és a sok versenyautó látványa, ami magával ragadó volt. Még nem voltam rallyn, de nem tartottam tőle, mert tudom, hogy Zoli nagyon jó versenyző, így maximálisan bíztam benne. Ráadásul olyan biztonságosan be vagyunk kötve, szinte levegőt sem kapunk, semmi baj nem lehet. Sokszoros sebességgel vettük a kanyarokat, mint egy átlagos autóval, ezért összehasonlíthatatlan érzés volt, felszökött az adrenalin, de egyszer sem éreztem félelmet, sőt, inkább nagyon is tetszett. Olyannyira, hogy legközelebb is szívesen beülnék mellé, így biztosan lesz folytatás. Szeretem a jó és gyors autókat, és magát a vezetést is szívesen kipróbálnám.”

Sub Bass Monster navigátorként is próbálkozott a versenyen:

„Régi barátok vagyunk, és többször mentünk már együtt egy-egy kört, de most adódott egy lehetőség, hogy versenykörülmények között is kipróbáljuk az új autóját. Persze egyből ráharaptam, mert újra egy jó alkalom kínálkozott, hogy hódolhassak a szenvedélyemnek. Nagyon szeretek vezetni, és a gyors autókat is kedvelem. A mostani autója félelmetesen gyors volt, olyannyira, hogy egyszerűen fizikailag lehetetlenség volt megszólalni, úgy belepréselt az ülésbe. Pedig nekem kellett volna navigálni, de az első kanyarokban nem tudtam olvasni az itinert, annyira lefoglalt maga az élmény, aminek a hatása alá kerültem.

Jelenleg forgatjuk a „Sebességmámor” című számom klippjét, melynek a középső versszaka teljesen a rallyzásról szól, mivel a száguldozásnak igazából ellenőrzött körülmények között, a versenypályán van a helye. Ezért több vágókép erejéig szerepet kap majd ez a rallyautó is." 

Vaszari Virág kézilabdázó szintén ült már versenyautóban, de elmondása szerint ez most teljesen más volt:

„Még két éve Henivel együtt mentem pár kört murvás pályán, de ez most teljesen más volt. Zoli nagyon rutinos és technikás pilóta, ez látszik. Magabiztosan és gyorsan vezetett, de kicsit megszeppentem, amikor rálépett a pedálra. Rettentően élveztem, hogy egy rendes versenyen ülhettem egy rallyautóban, még úgy is, hogy velem már nem ment olyan sebességet, mint mondjuk a fiúkkal. Valahol tudtam, mire számíthatok, de élesben mindig más. Örülök, hogy kipróbálhattam, nagy megtiszteltetés volt számomra. Mondtam Zolinak, hogy ha legközelebb ilyen van, számíthat rám, egyből jövök. Sőt, arra is kíváncsi lennék, hogy milyen lehet vezetni. Egyszer szívesen kipróbálnám.”

Presstige Média