Az egy héttel ezelőtti világbajnoki selejtezők több meglepő eredménnyel is szolgáltak, melyek közül Szerbia és Dánia kiesése volt talán a legváratlanabb. A szerbek Sladjana Djericcsel, a Cornexi-Alcoa-HSB Holding kapusával a soraikban maradtak alul Lengyelországgal szemben, míg a dánokat az ukránok verték ki. A háromszoros olimpiai bajnok kudarcáról Siti Beát kérdeztük.

Kicsi – mielőtt Székesfehérvárra igazolt volna – két éven keresztül kézilabdázott az Ikast Bording csapatában, így a dán kézilabda igazi szakértőjének számít. A Cornexi-Alcoa-HSB Holding technikai igazgatója a következő gondolatokat osztotta meg velünk a világbajnoki selejtezőkkel kapcsolatban:

„A dán válogatott teljesítményében már a 2004-es athéni olimpia óta erős visszaesést lehet érzékelni; onnantól kezdődtek a gondok. A 2005-ös szentpétervári világbajnokságon sem volt kiemelkedő a teljesítményük, a 2006-ban a svédországi EB-n pedig már nem sok maradt bennük a korábbiakból.

Elég jellegzetes mentalitású nációról van szó, akik számára a sport rendkívül fontos, és a kézilabdát nemzeti értékként kezelik. Alázatosak, de nem a szónak abban az értelmében, ahogy mi. Ott nem úgy veszik „életüknek” a sportolást, mint nálunk a profi státuszt. Dániában még az is normálisnak számít, hogy egy kézilabdázó akár egy évet is kihagy, mert államvizsgázik, majd utána ott folytatja, ahol abbahagyta.

Klubszinten a Slagelse és még maximum három csapat emelkedik ki igazán a mezőnyből, és ott is főleg az idegenlégiósok játszanak. Úgy érzem, a dán játékosok az előző évekhez képest visszaszorultak a klubéletben. Valószínű ennek a következménye, hogy a válogatottban nem tudnak igazán ütőképes együttest összeállítani. Emberemlékezet óta nem volt arra példa, hogy egy világbajnokságon ne képviselje magát a dán kézilabda – legalábbis amióta a sportág közelében vagyok.

A magyar válogatott szempontjából a dánokkal szemben mindig a döntő összecsapás volt a necces, amikor súlya és tétje volt az egésznek. Igaz, most nem kell velük szembenéznünk – ez a probléma tehát kilőve – de a többi nemzetre érdemes odafigyelni.

Az oroszok és a norvégok nagyon erősek, a franciák pedig a hazai pálya és közönség előnyével játszhatnak. De megemlíthetjük akár a spanyolokat is, akik újra kvalifikálták magukat, és biztosan bizonyítani szeretnének. Szép lassan olyan fejlődő kézilabda-társadalmak is kapaszkodnak felfelé, mint például Angola. A fizikális adottságuk remek, technikailag és taktikailag azonban még nem annyira jók, de folyamatosan erősödnek. Ráadásul minél többször kerülnek az elitbe, annál rutinosabbak lesznek, a többi csapatnak meg annál nehezebb lesz ellenük. Szerintem igazán izgalmas világbajnokságra számíthatunk, mely iránt már most hatalmas az érdeklődés. Állítólag az elődöntőre és a döntőre már el is adták az összes jegyet.”

A franciaországi világbajnokság (2007. december 2-16.) résztvevői:

1. kalap: Oroszország, Norvégia, Franciaország, Németország, Magyarország, Románia;
2. kalap: Brazília, Dél-Korea, Horvátország, Lengyelország, Spanyolország, Ausztria;
3. kalap: Ukrajna, Macedónia, Angola, Kína, Japán, Argentína;
4. kalap: Tunézia, Kongó, Dominikai Köztársaság, Kazahsztán, Paraguay, Ausztrália.

Presstige Média