A szombati EHF-kupamérkőzésen számos nagyszerű teljesítményt láthatott a székesfehérvári közönség mindkét oldalon. A CS Rulmentul-Urban Brasov csapatából három román válogatott, Cristina Neagu, Ionela Stanca és Carmen Amariei, valamint a portugál Alexandrina Barbosa játszott kiemelkedően. Az utóbbi két játékossal a találkozót követően beszélgettünk.

Carmen Amariei Lungu, a Brasov átlövője:

Komoly előnyötök volt az első félidőben, mennyire vagy elégedett ezt is figyelembe véve a döntetlennel?

„Végül is a döntetlen jó eredménynek mondható, természetesen győzni jöttünk Székesfehérvárra, de ilyen a kézilabda. A második mérkőzésen dől el a továbbjutás sorsa, ott kell mindenképpen nyernünk.”

Mennyire ismerted előzetesen a Fehérép csapatát? Azt hozták, amire számítottatok?

„Nem ért minket különösebb meglepetés, előzetesen a felvételek alapján is egy jó csapat benyomását keltette a Fehérép, és most a pályán is megmutatták, hogy nem lehet őket félvállról venni. Jó színvonalú, izgalmas mérkőzést láthattak a nézők.”

Alexandrina Barbosa, a Brasov portugál válogatott játékosa:

Szinte minden poszton megfordultál a mérkőzés során, melyiken érzed Magad a legjobban?

„Kedvencem a balszélső, azt tartom az igazi posztomnak, de tulajdonképpen mindegy, irányítót és átlövőt is nagyon szeretek játszani.”

Mennyire vagy elégedett az eredménnyel?

„Pozitívnak ítélem meg, az idegenben elért döntetlen jónak számít. Saját kezünkben van a sorsunk.”

A portugál válogatott nem volt igazán szerencsés, hiszen a júniusi selejtezőkön Dánia ellen kellene kiharcolni a VB-szereplést. Sikerülhet ez a bravúr?

„Nagyon nehéz dolgunk lesz, de semmi sem lehetetlen, még egy ilyen erős ellenféllel szemben sem. Dánia roppant magas színvonalat képvisel a kézilabdában, csak a legjobbunkat nyújtva lehet keresnivalónk ellenük.”

Egy korábbi interjúban elmondtad, hogy az olimpiai szereplés a nagy álmod…

„Lépésről-lépésre ezért dolgozom, hiszem, hogy egyszer sikerülhet. A tavalyi EB-re kijutottunk a csapatommal, idén a világbajnokság a célunk. Ha ez is összejön, akkor talán az olimpiai részvétel sem marad álom.”

A 2008-as évben Portugália legjobb női sportolójának választottak. Mennyire számít elismert sportágnak a női kézilabda hazádban?

„Még eléggé gyerekcipőben jár. Alacsony a bajnokság színvonala, és nem is túlságosan ismert, kevesen járnak a meccsekre. Azzal, hogy engem megválasztottak az év sportolójának, remélhetőleg egy újabb fontos lépést tettünk a sportág népszerűvé válása felé.”

Kézilabda pályafutásodat a Pedreira dos Húngaros nevű klubnál kezdted, ami nagyon izgalmasan hangzik a magyar füleknek! Mit lehet erről a csapatról tudni?

„Természetesen nem profi klubról volt szó. Azért mondom múlt időben, mert sajnos már megszűnt. Pedreira dos Húngaros Lisszabon egy külvárosa, ott kezdtem el kézilabdázni.”

Megjegyzés: A Pedreira dos Húngaros (magyarul: „magyarok kőbányája”) Lisszabonnak egy szegény külvárosa, melyet korábban szinte kizárólag a Zöldfoki-szigetekről származó bevándorlók laktak.

fkc.hu
Fotó: V-Man