A kézilabda világában kevesen rendelkeznek több tapasztalattal a nagy kupacsaták megvívásában, mint Siti Bea, aki játékosként öt európai kupadöntőjének mindegyikét megnyerte, és ezúttal a Fehérvár KC másodedzőjeként tart csapatával az elődöntőnél. Kicsit a Kolozsvár legyőzésének értékéről, a sikeres kupaszereplés összetevőiről és a prioritások meghatározásának lehetőségéről kérdeztük. 

Mekkora érték, hogy a Kolozsvárt kettős győzelemmel búcsúztattátok?

„Nagyon nagy! Ebben a folyamatban, amiben vagyunk, a Kolozsvár elleni siker abszolút előremutató lépés a csapat életében, mely által egyrészt lehetőséget adtunk magunknak a folytatásra, másrészt a szerdai [DVSC elleni bajnoki] meccs után az önérzetünknek is nagyon kellett ez a győzelem. Minden egyes alkalommal több lesz a csapat, amikor megoldja a feladatát.“

2005 óta várták a szurkolók, hogy kedvenceik ismét nagyot alkossanak a nemzetközi porondon. Mi az, ami most ismét meg van a csapatban, és ami elengedhetetlen a jó európai szerepléshez?

„Egy kupasorozat esetében soha sincs biztosíték a jó szereplésre; persze lehet beszélni szerencsés sorsolásról, arról, hogy idegenben vagy otthon kezdünk, vagy az sem mindegy, hogy a bajnoki meccseket miként tudjuk párhuzamosan játszani a kupameccsekkel, mennyit vesznek ki a csapatból azok a találkozók. Ezek alapesetben mind összetevői egy kupaszereplésnek, a siker kulcsát azonban nem tudom megmondani.

Abban viszont hiszek, hogy az emberekkel fejben nagyon fontos tudatosítani az előző meccsek tapasztalatait, mindemellett oda kell figyelni a táplálkozásra, a regenerációra és mindenre, ami szükséges az ilyen három-négy napos periódusokban a feltöltődéshez. Ez az, ami nekünk még picit szokatlan, és amit még tanulnunk kell.“

A szezon java még most jön, ráadásul még mindhárom porondon versenyben vagytok. Mennyire lesz megterhelő ez a tavaszi menetelés, és szabad-e az EHF-kupát prioritásként kezelni?

„Maradjunk reálisak, a Magyar Kupa szereplésünk a Győr elleni negyeddöntőt jelenti, amit persze nem fogunk előre feladni, de a realitás az, hogy a kétszer harminc perc alatt nem mi fogjuk kiharcolni a négyesdöntőt. A bajnokságban a rájátszást minden bizonnyal a hetedik helyről kezdjük, kivéve ha pontot hozunk a Fradi otthonából, amire szintén kevesen tennének nagy összeget. Biztosan nem lesz könnyű jelentősen előrelépnünk a rájátszásban, hiszen párhuzamosan, április első és második hétvégéjén le kell játszanunk az EHF-kupa elődöntőit, de azért dolgozunk, hogy képesek legyünk „egy fenékkel, két lovat megülni”.

Mindig nagy kérdés, hogy ilyen sűrített menetrend mellett mennyire vagyunk fejlődőképesek. Ahogy jön a szezon vége, ez nyilván annál nehezebb, de bízom benne, hogy lesz tartásunk végig, és jól jövünk ki mindkettőből.
Az elnökünk [Balássi Imre] mindig azt mondja, valamit szeretnénk megnyerni. Ha ezt a kérdésedre visszafordítom, a magyar bajnokságban ötödiknek lenni nem tudom, mennyire számít nyereségnek, így e logika mentén én talán a nemzetközi kupát egy picit előbbre helyezném...“

fkc.hu
Fotó: Fehér Viktor (http://v-man.hu)