Új szerepkörben mutatkozott be Siti Beáta: a Veszprém elleni Magyar Kupamérkőzésen ő helyettesítette Mihály Attilát az Alcoa FKC kispadján. Kicsi a meccs után büszke volt a csapata hajrában mutatott tartására, de egyúttal mérges is volt lányaira amiatt, hogy ha ekkora energiákat tudnak mozgosítani a mérkőzés végén, akkor miért nem használják ki ezt az erejüket a találkozó elejétől…

Mi okozhatta a gyenge kezdést?

„Alapvetően a védekezésben voltak komoly deficitjeink a csapat teljesítményében. A hatosfalas védekezésnél, főleg amikor az ellenfélnél van egy ilyen képességű lövő, mint Bulath Anita, aki színesen, ritmustalanul lő talajról, akire ráadásul külön is készültünk, akkor egyszerűen nem maradhatnak el a faultok kilenc méteren. Ebből adódóan kaptunk legalább öt-hat átlövésgólt. Emiatt az első félidőben stabilan tudott négy-öt góllal vezetni az ellenfél, ezt kellett megpróbálnunk a második félidőben kompenzálni.

Igyekeztünk javítani a védekezésen, próbálkoztunk emberfogással Bulath-tal szemben, így viszont Mayer Szabina tudott élni a megnövekedett területekkel, mivel nagyon jó kapcsolatban van a külső emberekkel, és őt egy az egyben megtartani nem egyszerű feladat. Nem volt könnyű megtalálni az ellenszert a Veszprém játékára, mivel a hatosfalunk agresszivitásának hiánya döntőnek bizonyult. Ez egy kemény sportág, melyben a kemény védekezésnek nagy szerepe van – mi pedig csak a második félidő legvégén tudtunk megfelelően védekezni. Sajnálom, hogy a csapaton az első 45-50 percben nem éreztem azt a tüzet, mint amit a végén produkáltunk.“

Mit mondtál az utolsó időkérésednél?

„Felnéztem az eredményjelzőre, és azt mondtam: lányok, öt gól a mínuszunk, és van öt és fél percünk. Akármi van, adjunk ki magunkból mindent, haljunk meg szépen, ha meg kell halnunk. Ilyen jó kis közhelyeket mondtam, és hozzátettem, hogy kissé fáradtnak érzem a Veszprémet, mindenképp menjünk, vigyük rájuk nagyon gyorsan a labdát, nagy lendületet és gyors befejezéseket kértem.“

Ez az egygólos vereség milyen hatással lehet a hétvégi, KEK-meccs előtt a csapatra?

„A meccs után azt mondtam a lányoknak, hogy egyrészt nagyon sajnálom a vereséget, másrészt viszont nagyon mérges vagyok, mert ezt a meccset meg tudtuk volna csinálni. Védekezésből kellett volna a győzelmet kiharcolnunk. Minden esetben, amikor nehézségünk van támadásban, akkor a védekezés az, amibe bele lehet kapaszkodni, és amiből felépíthetjük magunkat. Ugyanúgy, ahogy ezt ma az utolsó öt és fél percben is megoldották.

Az élet úgy hozta, hogy szombaton újabb meccs vár ránk, így nagyon gyorsan túl kell lépnünk ezen a vereségen; ami olyan hiba volt, azt feldolgozzuk, de zárszóként azt tettem hozzá, hogy sajnálom az első ötven percet, viszont büszke vagyok az utolsó tíz perc miatt. Kértem, higgyék már el végre nekünk, hogy azok, akik a meccs legvégén ilyen játékot tudnak produkálni, és ennyi erő van bennük, azokban ez az erő megvan az első percekben is, csak higgyék el, és tegyék oda magukat – azért edzenek ennyit, azért ilyen játékosok, ezt a kalibert képviselik, meg tudják oldani a feladatokat! Adjanak maguknak erőt, ahogy mi is adunk, mellettük vagyunk, de a saját hit, az önbizalom a legfontosabb! Azt szeretnénk, hogy küzdjenek egymásért, és legyen önbecsülésük!“

fkc.hu