A hétvégi zilahi tornáról kértünk összefoglaló értékelést Mihály Attilától, az Alcoa FKC RightPhone vezetőedzőjétől. A fehérváriak a sérült Szikora Melinda és a hivatalos papírjait Ukrajnában intéző Olga Vashchuk, illetve az első meccs 10. percében bokasérülést szenvedő Rádl Tímea nélkül mérkőztek meg három erős ellenféllel.

„Ilyet még egyszer nem tehetünk!“ – mondtad egy hete a Fradi-Tornát követően. Láttál előrelépést a hozzáállásban a legutóbbi hétvégén?

„Alapvetően igen, de megint becsúszott olyan katasztrofális egy félidő [a Kolozsvár elleni első félidő], ami kicsit visszavetette a csapatot. Bízom benne, hogy a hátralévő két hétben rendet tudunk tenni a fejekben, és az ilyeneken át kell tudnunk lépni, mert különben nem érjük el céljainkat.“

Három komoly ellenféllel játszottatok… Milyet tapasztalatokkal gazdagodtál a zilahi tornán?

„Az utolsó meccsen, a Békéscsaba ellen játszottunk a legjobban. Ott ötven percen keresztül kifejezetten jól, harcosan kézilabdáztunk, rendben voltak az akarati tényezők. Az utolsó tíz perc sajnos nem jól sikerült, de jelen pillanatban egy készebb Békéscsabával játszottunk.

Az első meccsen a Tadici vezette Zalauval mérkőztünk meg; támadásban kifejezetten bíztató volt a játékunk, a csapat összjátéka tetszett. Trimmel Brigitta mellett az ifjúsági korú Cziráky Fanni jött ki velünk a tornára második kapusként; Brigi nagyon megbízhatóan és jól védett ezen a meccsen. Úgy gondolom, Zilahon az a vereség belefért.

A második meccsen, szombat este a BL-induló Kolozsvár nagyon meglepett minket, és elsősorban a saját gyámoltalanságunk, bizonytalanságunk és butaságunk miatt nagyon komoly előnyt szereztek az első félidő első felében, ami gyakorlatilag az egész meccsre rányomta a bélyegét. A második félidőben mindkét csapatban a „B-sor“ szerepelt, és a mi gyerekeink kifejezetten jól játszottak, meg is nyertük ezt a harminc percet, nagyon becsületesen küzdöttünk. Ennek a meccsnek ez volt az egyetlen pozitívuma.“

A Békéscsaba elleni meccs azért is érdekes lehetett, mert az első bajnoki fordulóban épp a viharsarkiak érkeznek Fehérvárra…

„Igen, kifejezetten kérésem volt, hogy hagyjunk nyomot a Békéscsabában. Ahogy mondtam, ötven percig az előző napinál jobban játszottunk – harciasságban mindenképpen -, egy elég nagy iramú mérkőzésen bírtuk a tempót. Az utolsó tíz percben éreztem, hogy kicsit elfáradtunk, a Békéscsaba védekezést váltott, ez meglepett minket, aminek nem találtuk az ellenszerét – ezen múlt a végkimenetel. Az elkövetkező két hétben még finomítjuk a látott hibákat a játék taktikai részében és védekezésben, valamint nagyon várom, hogy Olga Vashchuk visszatérjen Ukrajnából, mert vele mindenképp erősebbek leszünk, de még be kell majd szoknia a csapatba.“

Finiséhez ér a felkészülés, mennyire valósultak meg az előzetes elképzelések a felkészülési időszakban?

„Amikor jobban játszunk, az ember úgy érzi, hogy sínen vagyunk. Aztán mindig van olyan mérkőzés vagy periódus, ami elbizonytalanít. Úgy gondolom, hogy talán kezdünk összeállni, de minden játékosnak el kell hinnie, hogy amit kitaláltunk, az a követendő irány a játékban. Ha el tudják hinni, hogy meg tudjuk csinálni, akkor sikerülni is fog! Egy közös hitnek kell lennie!“

fkc.hu