Siti Bea októberben vette át a Fehérvár KC serdülő csapatának irányítását, valamint a magyar ifjúsági válogatott munkáját másodedzőként segíti. Tegnap egy újabb feladattal bízta meg a Magyar Kézilabda Szövetség elnöksége: Kicsi helyet kapott a felnőtt női válogatott edzői stábjában. Munkájához nagyon sok sikert kívánunk!
„Alapvetően elég váratlanul ért a felkérés, már az idő rövidsége miatt sem volt lehetőség a feladat elfogadását emésztgetnem. Megtisztelő érezni a szövetség részéről a bizalmat. Át kell majd állnom, párhuzamosan kell megoldanom a feladataimat. Október óta a klubnál gyerekekkel, serdülő korosztállyal foglalkozom, valamint az ősz óta az ifiválogatott felkészítésében is vállalok feladatot Hajdu János stábjában. Most ezek mellé jön a felnőtt válogatott munka. Attól függetlenül, hogy Pálinger Kati a sajtótájékoztatón, valamint Kocsis Máté elnök úr a korábbi beszélgetések során azt mondták, hosszabb távon szeretnék, ha valamilyen státuszban a felnőtt válogatott mellett lennék, egyelőre, mivel még ennyire friss ez az egész, megpróbálok csak rövidtávon, a júniusi Eb-selejtezőkig tartó pár hónapos periódusra fókuszálni, utána meglátjuk, mit hoz az élet. A nyár az ifik felkészítésével, az ifi világbajnoksággal fog elmenni. Van bőven megoldandó feladat tehát, nem tudok nagyon még közép-hosszútávra tervezni, egyelőre ezt a pár hónapot szeretném jól, hasznosan megoldani. Olyan munkát kell végeznünk Ambros Martin és Elek Gabi irányításával, hogy ebből tudjon majd a következő szövetségi kapitány az Eb-re építkezni.“
A mindennapi munkában hogyan lehet majd összeegyeztetni a három feladatot?
„Még én sem tudom, megpróbáljuk! Az ifiválogatottnál általában rövidebb összetartások vannak, a felnőtt válogatott pontos programját sem tudom még, nem volt még alkalmunk összeülni és egyeztetni, annyira friss ez az egész. Ami biztos, hogy márciusban lesz egy hét a két lengyelek elleni meccsel, majd júniusban lesz egy-egy finn és szlovák mérkőzésünk. Az ifiknek 2-3 napos összetartásaik vannak. Mindenképp kell a klub maximális támogatása, hogy mindez működőképes legyen. Egyeztetve Balássi Imre elnök úrral, valamint a klubban az edzőkollégákkal vállaltam el a felkérést. Ők biztosítottak arról, hogy együtt, csapatmunkában összehozzuk.“
Mesélj kérlek kicsit bővebben az FKC-s csapatodról!
„Októberben vettem át a serdülőket Virincsik Anasztáziától. Ez a 3-4 hónap még viszonylag rövid idő egy csapat és egy edző életében. Két bajnokságban szerepelünk, az Országos Serdülő Bajnokságban, valamint az NBII junior kiírásában. Alapvetően egy motivált kislányokból álló társaságot vettem át, de próbálom ezt a motiváltságot még tovább erősíteni. Technikailag párkapcsolatokban, fizikai képességekben napról-napra próbálunk többet elérni. Apró lépésekkel haladunk, van mikor úgy érzi az ember, jobban sikerül, van amikor nem úgy alakulnak a dolgok, de nyilván gyerekek, nem lehet állandó teljesítményt elvárni tőlük. Kétségtelenül kihívás ez az életemben, de abszolút feltöltődés kategória, amellett is, hogy nagyon sok energiát igényel. A gyerekek egy más világ, hálásak minden jó szóért. Amikor sikerül valami, amit gyakoroltunk, az nagyon jó érzés mindenkinek.“
Eddig a felnőttekkel dolgoztál, ráadásul évek óta másodedzőként, rutinosabb szakemberek mellett tevékenykedtél csapataidnál. Mennyire volt nagy a váltás?
„Teljességgel más történet. A korosztály és az edzői szerepkör is komoly változás, külön-külön is. Minden edző életében van olyan pillanat, amikor szeretné kipróbálni magát, milyen önállóan felkészíteni egy csapatot a saját elképzelések alapján. [Virincsik] Anasz döntése felgyorsította a folyamatot, nélküle én nyilván nem jöttem volna szóba még a szezon közben, de így hozta az élet. Kíváncsi vagyok saját magamra is, hogyan tudom átadni azt a tudást, amit játékosként képviseltem. Teljesen más dolog megtanítani. Volt olyan, amiről azt gondoltam, természetes, de rá kellett jönnöm a gyerekeknek nem az, és ki kellett találni, miként lehet számukra is használható formában gyakoroltatni bizonyos elemeket. Nagyon szerettem a másodedzői pozíciót, sok éven keresztül dolgoztam így, az adott vezetőedző gondolataival azonosulva, támogatva a szakmai munkáját és részfeladatokat vállalva. Nyáron fejezem be a szakedzői iskolámat, ha Jóisten is akkor úgy akarja, talán egyszerűbb lett volna egy szezon elejétől belekezdeni egy teljes felkészülést felépítve, de így is örülök a lehetőségnek, hogy amit elméletben tanulunk, azt gyakorlatban is megvalósíthatom. Tudom, hogy még nagyon az út elején vagyok. Visszajelzés lesz ez a pár hónap, hogy mennyire vagyok alkalmas erre a munkára, és hogy én hogyan élem meg ezt a vezetőedzői beosztást.“
fkc.hu
Fotó: Horváth Gyula |
