Az egyetemi és főiskolás világbajnokságra készülő magyar B-válogatott csütörtökön 41-27-re győzte le a szintén a nyíregyházi világeseményen részt vevő Japánt. A mérkőzésről, Szikora Melinda és Tilinger Tamara játékáról, valamint a japán kézilabda-sportról az ázsiaiak magyar edzőjét, Nemes Rolandot kérdeztük.

Milyen reményekkel jött Japán Magyarországra?

„Vérmes reményeink nehezen lehetnek, mert nem sikerült összehoznunk azt a keretet, amit elsőre szerettünk volna. Van a játékosok között 19 éves és egyetemi másodéves is; nem feltétlenül a legjobbaknak számítanak, de van néhány olyan is, akik felnőtt klubban játszanak Japánban. Majd meglátjuk, hogy sikerül helytállnunk, de az biztos, nem megyünk feltartott kézzel pályára egyik meccsen sem.“

Mi az oka annak, hogy nem a tervezett legjobb kerettel képviselteti magát a japán csapat?

„Ez sajnos egy japán sajátosság; nem mindig sikerül megegyezni az egyetemi vezetőkkel, klubokkal, hogy kiadják a legjobb játékosokat, illetve Japánban folyamatosan vannak mérkőzések nyáron is. Nehéz egyeztetni a nemzetközi versenynaptárral.“

A héten már egy edzőmeccsen is túlvagytok: a magyar főiskolás csapat több mint tízgólos sikert aratott. Reálisnak mondható ez az eredmény?

„Természetesen. Hozzá tartozik az igazsághoz, hogy ez a csapat ebben a felállásban először játszott edzőmeccset, és tudomásom szerint a keretből még egyetlen játékos sem játszott európai ellenféllel szemben. Magából az eredményből nem vonunk le sok következtetést, de várható volt ez a különbség. Ez a meccs hozzászoktatás volt a más stílushoz, a más fizikai felépítésű ellenfelekhez.“

Szakmai szemmel milyennek tűnt a magyar válogatott és különösképpen a fehérvári játékosok?

„Nehéz egy edzőmérkőzésből különösebb jellemzést adni, hiszen nyilván a gyakorlás volt a lényeg most. Védekezésben nem nyújtottak igazán jót, hiszen 27 gólt lőttünk nekik annak ellenére, hogy nem játszottunk egy magas tempójú játékot. Látszott, hogy van még nekik is összeszokni valójuk, de mivel ez egy edzőmeccs volt, nem vonnék le következtetést, a világbajnokságra biztosan agresszívabb védekezést fognak mutatni. Tilinger Tamara nagyszerűen oldotta meg egy-egyben, nyitott védekezés ellen a feladatát. Szikora Melindának nem voltak nagy problémái, szinte csak ziccerből kapott gólokat, szélről kiválóan fogta a japán lövéseket.“ [Melinda húsz percet töltött a pályán, és mindössze öt gólt kapott – szerk.]

Japán játszik még edzőmérkőzéseket a vb kezdetéig?

„Holnap délelőtt játszunk egyet magunk között – az A és B-csapat. Sajnos nem érkezett még meg más csapat ide a vb-re, a magyarok programjába pedig nem illik bele egy újabb meccs, ezért már nem nagyon lesz több edzőmeccsünk.“

Japán egy másik csapatsportágban, a futballban nagyon eredményesen szerepel a napokban a világbajnokságon. Hogyan fogadták ezt a kézilabdázók?

„Természetesen nagyon örültek neki. Személy szerint nekem vegyesek az érzéseim, nem biztos, hogy a kézilabdának jót tesz, hogy a futball még népszerűbb lesz, mert így is elviszi a játékosokat.“

Milyen rendszerben játszanak a japán klubcsapatok?

„A női bajnokságban hat, a férfiben tíz csapat szerepel. A női mezőnyből három olyan csapat van, amelyik nagyjából kiegyensúlyozott játékerőt képvisel, a másik három viszont nem ellenfél nekik, sőt, talán még az egyetemi bajnokságban szereplő csapatok szintjét sem érik el. Az első három helyezett csapat sem hasonlítható egy komolyabb európai csapathoz, nem olyan erősek. Az egyik csapatnál koreai vezetőedző dolgozik, akik így koreai stílusban próbálnak játszani, ám a japán játékosok nem abban a képzési rendszerben nőttek fel, ezért nem teljesen sikerül az edzői elképzeléseket megvalósítaniuk. A férfi mezőny sem igazán fejlődik sajnos az utóbbi években. A legnagyobb problémát abban látom, hogy nem foglalkoztatnak külsős edzőket, hanem egy cég szponzorálja a csapatot, egy a tulajdonos, és nagyjából mindenki dolgozója a cégnek. Félprofi a bajnokság, és ennek megfelelő a játék színvonala is.“

Várható, hogy a női bajnokságból kikerül-e egy európai szinten is jegyzett játékos a közeljövőben?

„Nem hiszem… Van egy felnőtt válogatott balkezes japán játékos, aki sokáig Dániában játszott, most pedig Spanyolországba szerződött, de egyelőre rajta kívül újabb játékos Európába szerződése nem várható.“

A főiskolás vb-keretből van-e olyan játékos, akinek játékára mindenképp érdemes lesz figyelni a magyar szurkolóknak?

„Mindenképp van! A magasságához képest hihetetlen robbanékonysággal rendelkezik Saori Taroi. Balkezes, kiváló lövőerejű játékos, 163 centis magassága ellenére tegnap jó néhány átlövés gólt is lőtt a magyar válogatott ellen a középső védők felett. Egy egyben is kiváló, ő nemzetközi szinten is megállhatja helyét a jövőben, nyilván nem átlövőként, de mindenképp egy kuriózum lehet most a vb-n.“

fkc.hu
fotó: Fehér Viktor (a képen: Saori Taroi)