A versenysporttal a nyáron szakított, húsz évet töltött a legmagasabb osztályban. Siti Eszter 2004-ben, az athéni olimpián tagja volt az 5. helyen végzett csapatnak, világbajnoki ezüsttel és bronzzal rendelkezik, Európa-bajnok, valamint Eb-bronzérmes. Négyszeres magyar bajnok és kupagyőztes, továbbá kétszer akasztottak aranyérmet a nyakába a szlovén bajnokságot és a szlovén kupasorozatot követően.

2008-ban szerződtél a koronázó városba az RK Krim Ljubljanától. Az aktív játék mellett az edzősködésbe korán belekóstoltál, az első utánpótláscsapatot 2009 nyarán bízták Rád. Immár mindenki edzősködik a családban?

„Kivéve aput, anyut és az öcsémet. A szüleim nem foglalkoztak a kézilabdával, az öcsém igen, játszott Nagykanizsán és Dunaújvárosban, de az élsport helyett inkább a tanulást választotta. Elszakadt a sportágtól, gazdasági területen bizonyít. A nővérem, Bea viszont másodedzőként dolgozik az FKC felnőtt csapatában, éveken át volt a szakvezetőm, kiváló a viszonyunk, a sport kapcsán sem volt vita közöttünk soha“ – mondja a 133-szoros válogatott irányító, Siti Eszter.

Két éven át „kettős életet” éltál, hiszen a felnőtteknél játszottál, a kicsiknél edzősködtél. A kettőt könnyű volt összeegyeztetni?

„Igen, norvég edzőnk, Pal Oldrup Jensen partner volt mindenhez, miként az edzőkollégák is segítettek, ha a felnőtt csapatom, valamint az általam dirigált együttesek programja ütötte egymást. Edzőként a serdülő második csapatot felügyeltem. Ez a következő korosztályokat öleli fel: az 1999-ben, 2000-ben és 2001-ben született gyerekeket. Az OSB-ben, azaz az Országos Serdülő Bajnokságban szerepeltünk, valamint az Erima Gyermekbajnokságon, előbbi pontvadászatra ezúttal neveztünk először.“

Milyen eredményeket értetek el?

„Megfizettük a tanulópénzt, az ősszel a tapasztalatszerzés volt a cél, az alapszakasz során alsóházi rájátszásban voltunk érdekeltek, a Tatabánya mögött a második helyen végeztünk. A régiós bajnokságot megnyertük, magabiztos játékkal. Az igazsághoz tartozik, jobbára nálunk szerényebb képességű gárdákkal találkoztunk, csalódás lett volna, ha nem végzünk a régió élén.“

Nemrég jelentetted be, hogy búcsúzol az élsporttól, ezentúl csak edzőként bizonyítasz. Könnyű döntés volt?

„Ezúttal igen. 2009 nyarán már egyszer befejeztem, azonban három év elteltével visszatértem, ugyanis hiányzott a játék. A vezetők a tavasszal jelezték, valamint a rövidesen munkába álló új edző, Bakó Botond is említette, kezdjem el a szezont, legalább fél évet maradjak, de úgy voltam vele, itt az ideje, hogy valóban befejezzem. Vannak helyzetek az életben, amikor dönteni kell, hogy a dolgok haladjanak. Marad az edzősködés az utánpótlásban, azzal a társasággal dolgozom tovább, akiket a tavalyi szezonban is irányítottam az edzéseit.“

Horog László