A TERSZOL Skandináv Nyár nem szűkölködik kapus-sztárokban: Sugár Tímea (jelenleg, mint a Cornexi kapusedzője), Fekete Csilla és Triffa Ágnes (Vasas) mind szerepeltek már a magyar válogatottban; Sladjana Djeric, a szerb válogatott első számú hálóőre, az izlandi Berglin Hansdottir (Aarhus) 44-szeres válogatott, míg a dán Karin Mortensen kétszeres olimpiai bajnoknő (Aarhus).

A mérkőzést követően a dán válogatott világklasszis kapusát, Karin Mortensent kérdeztük:

Milyenek a tapasztalatai a magyarországi mérkőzésekkel kapcsolatban?

„Optimálisnak tartom ezt a felkészülési formát, mivel nem ismerjük az ellenfelünket, és ez kiváló tapasztalatszerzésnek bizonyul. A játékosok számára az ilyen jellegű mérkőzések teljes igénybevételt jelentenek, mert sok az ütközés, és kemény iramban zajlik a játék.”

Árulja el, mi motivál egy világklasszis kapust, hogy a dán bajnokság újonc csapatához szerződjön?

„Ez egy hatalmas kihívás számomra. Tudja, amikor az Ikast színeiben védtem, automatikusan a toppon volt a csapat. Most teljesen más a helyzet. Úgy érzem, a tapasztalatommal sokat tudok tenni egy feltörekvő gárdáért, ezekért a lányokért, hogy együttes erővel érjünk el sikereket.”

A világbajnoki cím is hiányzik még a pályafutásából...

„Ez így van. Tényleg hiányzik, és nagyon szeretném, ha még lehetőségem lenne bizonyítani a világbajnokságon.”

Mit gondol, most, hogy új szövetségi kapitány ül a dán kispadon, milyen esélyekkel indulnak a soron következő világversenyen?

„Ez egy nehéz kérdés, mert nagyon képlékeny minden. Van olyan játékos, aki gyermeket vár, van, aki abbahagyta a kézilabdázást, és természetesen új, fiatal játékosokat is beépítünk a csapatba. Egyszóval, képlékeny minden, a változások korát éljük. De természetesen bízom benne, hogy eredményesek leszünk.”

A változásokat említette, ezért adódik a kérdés: Önre meddig számíthatnak a válogatottnál és a kézilabda világában?

„Olimpiáig biztosan folytatom a kézilabdát, hiszen az a legnagyobb élmény egy sportoló életében. Az egész verseny hangulata olyan felemelő és magával ragadó. Persze, előtte sikeresen győznünk kell a selejtezők alkalmával, és a világbajnokságon is mindenképpen érmet kell nyernünk. Mindegy milyen színben csillog, csak dobogón legyünk, az a fontos!”

Pályafutása végén hogyan tervezi, a kézilabda közelében marad, vagy kilép a civil életbe?

„Természetesen már tervezem a jövőmet. Szeptembertől megint iskolába fogok járni, a gyógytornászat tudományát szeretném elsajátítani.”

Presstige Média