A két ellentétes félidőnek megfelelően mindkét mester felemás módon értékelte tanítványai teljesítményét. Abban a tekintetben viszont egybehangzó Köstner Vilmos és Konkoly Csaba véleménye, hogy csapataik küzdő szellemére nem lehetett panaszuk az egyébként sok hibával tarkított mérkőzésen…

Köstner Vilmos, a DVSC-Fórum vezetőedzője:

A legutóbbi, Veszprém elleni meccsüket követően csapata motiválatlanságával volt elégedetlen; most erre aligha lehetett panasz!

„Most nem, valóban nagyon motiváltak voltunk, és az első félidőben kialakult különbségnek sem a motiválatlanság volt az oka, hanem nagyon bután támadtunk, sok hibával. Rendszertelen és ötlettelen volt a játékunk az első három támadást kivéve. A védekezésbeli hibáink miatt kialakult egy olyan különbség a második félidőre, ami a körülményekhez képest reális volt, de a két csapat közti különbséget tekintve nem. A második félidőben a nyitott védekezéssel jól meg tudtuk állítani a Fehérvárt, és úgy gondolom, közel kerültünk a győzelemhez is, ha a végjátékban a heteseket, ziccereket belőjük, akkor egy pont mindenképp meg lehetett volna. A küzdésünk miatt megérdemeltük volna a pontszerzést, de a játék összképe miatt nem. A játékvezetői hibák ellenére szélső ziccereket bőven hagytunk ki, valamint három hetest is, ezek a számok árulkodóak.“

Már az első negyedóra végére meg volt két középső védőjének a két kétperces büntetése. Ez mennyire tette kockázatossá a folytatást?

„Ezért is választottunk egy másik védekezést, hogy az ő gyengébb lábmunkájukat egy nyitottabb formával tudjuk kiküszöbölni. A kiállítások valóban kiállítások voltak, ám komoly lépéshibákat nem fújtak be a játékvezetők a Fehérvárnak Nikcevic, Tilinger és Trishchuk esetében. Meg kell nézni, én is megfogom, hogy reálisan tudjam elbírálni, de ez a mi védekezésbeli hibáinkat nem csökkenti.“

Mit vár a rájátszás hátralévő meccseitől?

„A második félidőben látott küzdést és játékot, az első félidő azonban nagyon gyenge volt. A csapat többet tud annál, amit az első félidőben mutatott; a második jó volt, ötletesen játszottunk, bár még mindig sok a hiba, ami a lelkesedésből, kapkodásból, tapasztalatlanságból fakad. Inkább ebből kapjunk gólokat, minthogy az emberek motiválatlanul álldogálnak. A rájátszás meccseit fel fogjuk használni, hogy minden eredménykényszer nélkül a velünk azonos vagy kicsit jobb ellenfelekhez felnőjünk, és a következő bajnokságot már tapasztalatban és tudásban gazdagabban kezdjük.“

Konkoly Csaba, az Alcoa FKC vezetőedzője:

Ma a múltheti meccsel ellentétben az első félidővel lehettél elégedettebb...

„Pontosan. Még az első félidőben is hiányoztak azok a kihagyott helyzetek, amiket kidolgoztunk, de a kapussal szemben elvesztettünk. Ha ezeknek legalább a fele bemegy, akkor jóval magabiztosabb az első félidő képe, bár így sem panaszkodhattunk. A második félidő képére viszont rányomta a bélyeget az, hogy már megnyertnek tudtuk a mérkőzést, abszolút nem foglalkoztunk a visszarendeződéssel, a védekezés fegyelmével. Amikor a Debrecen közelített felénk, akkor küzdeni tudásból tudtunk bizonyítani, hiszen mégsem adhattuk ki kezünkből a mérkőzést. Támadójátékunkban teljesen megakadtunk a jobboldalon, baloldalra nehezen tudtuk átjuttatni a labdát, de ha át is jutott, vagy hiba csúszott be, vagy passzívig játszottunk, technikai hibákkal tarkítottuk befejezéseinket. Sem támadásban, sem védekezésben nem tudtunk olyat alkotni, mint az első félidőben, így küzdeni tudással kellett bebiztosítanunk a pontok itthon tartását.“

Az első félidőben mindhárom kapusod pályára küldted. Milyen kritikád volt velük szemben?

„[Szikora] Melindával a szélről védést, a Kazaival szembeni párharcot éreztem egysíkúnak, olyan értelemben, hogy azonosan védett minden egyes lövésére, pedig azt beszéltük meg, hogy mozgással, különböző taktikával kellett volna reagálnia. [Trimmel] Briginél ami probléma volt, az a kapuskiadás, lerohanás indításnál adott olyan pontatlan labdákat, amit nem engedhetünk meg. A mi játékunkban a lerohanás kiemelt jelentőségű, jó védekezés után a kiindításokat követően jóval magabiztosabban kell futnunk, ehhez pontosan kell a kapusnak kiadnia a labdát. [Cziráky] Fanni kezdetben belekapkodott labdákba, a második félidőben azonban volt két olyan ziccer, amikor a lövő kiszorított helyzete arra utalt, hogy talán ki is védhette volna. Úgy gondoltam, abba a nehéz helyzetbe, amibe kerültünk, Melinda fog segíteni rajtunk, ezért cseréltem így körbe őket.“

fkc.hu
Fotó: Fehér Viktor (http://v-man.hu)