A DVSC elleni győztes mérkőzésen Pål Oldrup Jensen szándékosan kevesebbet foglalkoztatta a héten kisebb betegséggel bajlódó Horváth Bernadettet, így Zsigmond Viviennek a korábbiaknál lényegesen több játékidő jutott új szerepkörében, a beálló pozícióban. A Fehérvár KC 21 éves játékosának, aki remekül megoldotta a rábízott feladatot, ráadásul több mint egyhónapos sérülés után a szombati volt az első tétmeccse…

„Az első félidőben nagyon jól összeállt a védekezésünk, segítettük egymást, Kacu [Szikora Melinda] is nagyon jól teljesített a kapuban. Ezekből gyors támadásokat tudtunk vezetni, és viszonylag jó százalékban értékesítettük a ziccereket. Ez alapozta meg a győzelmünket.“

Rádl Tímea távozása óta Te lettél a csapat második beállósa, akárcsak korábban a junior válogatottban. Mennyire szoktad már meg ezt a posztot?

„Egyre inkább kezdek belejönni, főleg a csapattársak mozgásait kell megszoknom, hogy tudjam, hol segítsek zárásokkal, hol várjam a labdát. Ehhez kell leginkább idő, nem maga a beállós poszton való játék nehéz számomra, de úgy érzem, jól haladok.“

Az előző hetekben nem játszottál; mi volt ennek az oka, és milyen állapotban vagy mostanra?

„Hátizom-gyulladásom volt, emiatt három hétig feküdnöm kellett, így még a meccsekre sem jöhettem ki. Ezt követően egy hétig dolgoztunk az erőnléti edzőnkkel, Horváth Hajnival, majd két héttel ezelőtt kezdhettem meg a labdás edzéseket. Úgy érzem, már nem fáj, védőfelszereléssel játszom, nehogy megfázzak megint, de már nem hátráltat a munkában, próbálok visszatérni mielőbb a rendes edzésritmusba.“

fkc.hu
Fotó: Fehér Viktor (http://v-man.hu)